Számtalan közlemény megjelent már a témáról, azonban mostani írásommal szeretném a miérteket és hogyanokat is egy kicsit jobban megvilágítani és a legkorszerűbb álláspontot közzétenni. A védőoltások feladata, hogy megvédje az Ön kutyáját fertőző betegségekkel szemben. Ha a kutyákat nem részesítjük megfelelő védőoltásokban, nagy annak a kockázata, hogy az állat megkapja valamelyik végzetes fertőző betegséget (még akkor is, ha kutyája állandóan csak lakásban tartózkodik, ugyanis léteznek nagyon ellenálló és ragályos kórokozók is). Ha a betegség nem a legveszélyesebbek közé tartozik, akkor is fontos védekezni ellene, ugyanis a súlyosan megbetegedett állat lehet, hogy nem, vagy csak hosszadalmas, szenvedésekkel teli és költséges módon gyógykezelhető. Védőoltásokkal sajnos nem minden fertőző betegség ellen lehet védekezni, azonban a legelterjedtebb és legveszélyesebb betegségek ellen igen. A hazánkban két legelterjedtebb és legveszélyesebb betegség a parvovírusos bélgyulladás és a szopornyica, de védekeznünk kell az egyéb fertőző betegségek ellen is. Be kell oltatnunk a kölyökkutyákat sajátos, szinte egyedi és bonyolult oltási program szerint (ez sokszor az adott hely járványtanától függ, ezért tanácsos a kutya lakóhelyéhez legközelebb praktizáló állatorvost megkérni ennek végrehajtására) és be kell oltatnunk a kifejlett kutyákat évente ismétlő védőoltásokkal. Most tekintsük át azokat a fertőző betegségeket, amelyek ellen hazánkban forgalomban vannak vakcinák:

A kölyökkutyák védelme már tulajdonképpen az anya vemhessége előtt és vemhessége alatt megkezdődik. A tervezett vemhesítés előtt, a tüzelés előtti 6. héttől számítva legkésőbb a tüzelés első napjáig terjedő időintervallumban ajánlatos gyengített (attenuált) élővírusos vakcinával oltatni a legveszélyesebb kutyabetegségek ellen. E vakcinák jó védőhatása (immunogenitása) miatt az anyaállat föcsteje (kolosztrum) bőségesen fog védőanyagokat (immunglobulinokat) tartalmazni és kellő passzív védelmet nyújt a kölyköknek.

A vemhesség alatt már csak elölt (inaktivált) vírusos vakcinákat ajánlatos alkalmazni, ugyanis egyes élővírusos vakcinák (pl. parvovírusos bélgyulladás elleni vakcina) vetélést, magzatkárosodást vagy születési rendellenességeket okozhatnak. A kutya átlagos vemhességi ideje 63 nap, célszerű a vakcinázásokat a vemhesség első felének vége felé elvégezni (kb. a vemhesség 4. hete). A legveszélyesebb kutyabetegség, a parvovírusos bélgyulladás ellen számos elölt vírusos vakcina van forgalomban hazánkban is. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy az elölt vírusos vakcinák védőhatása (immunogén hatása) mindig kisebb, mint az élővírusos vakcináké. Ezenkívül még koronavírusos bélgyulladás ellen is célszerű a szukát vakcinázni, a kölykök nagy valószínűséggel jobban védettek lesznek e betegség ellen, főleg ha kölyökkorukban is oltani fogjuk őket. Fontos a vemhesség alatt a parazitamentesítés is, ugyanis a vándorló orsóféreglárvák átjuthatnak a méhlepényen. Ez természetesen olyan széles spektrumú állatgyógyászati készítménnyel történjen, ami hatásos a vándorló orsóféreglárvák ellen is. Itt kell megjegyezni, hogy tanácsos az anyát a vemhesítés előtt is féregteleníteni, valamint a várható szülés előtt is, ugyanis az orsóférgek a tejjel is ürülhetnek. A tévhiteket eloszlatandó, az emberi (humán) féreghajtók, pl. a Vermox tabletta és a fokhagyma nem alkalmas kutyák féregtelenítésére. Kutyák féreghajtására mindig széles spektrumú, állatgyógyászati készítményeket alkalmazzunk, a testtömeg szerinti adagolást pontosan tartsuk be. A vemhesség alatt természetesen csak olyan készítményt használjunk, ami adható vemhes állatoknak is.

A megszületett kölykök az anyai föcstejből veszik fel a vírusos betegségek elleni ellenanyagokat, méghozzá a anyai (maternális) ellenanyagok 90%-át az élet első 72 órájában. Ezért rendkívül fontos, hogy a kiskutya a megszületése után minél előbb szophasson az anyjától, főleg, hogy ez a lehetősége élete első három napjában (főleg az első napon) maximálisan kihasználható legyen. Az így felvett ellenanyagok mennyisége kb. 10 naponként felére csökken, és egyedenként változó mértékben, de kb. a 8-18 hetes korra már teljesen kiürülnek. A kiskutyákat az oltások előtt mindenképpen féregteleníteni kell valamilyen teljes spektrumú állatgyógyászati pasztával vagy tablettával. Jó immunválasz csak azoknál a kölyköknél várható a vakcinákra, amelyek gyengítő tényezővel nem terheltek, tehát egészségesek, többszörösen féregtelenítettek, bolhátlanítottak, jól tápláltak, stb..

A legveszélyesebb kutyabetegség, a parvovírusos bélgyulladás elsősorban az újszülött és a kölyökkutyáknál végzetes kimenetelű, éppen ezért nézzük meg most részletesebben, hogy milyen tényezők játszanak szerepet az oltások tekintetében. A vakcinára alapozott védelem hatékonysága attól függ, hogy milyen szintű kolosztrális védelmet és aktív immunválaszt biztosítunk a fertőzött környezetben felnövő kiskutyáknak. Ugyanis a kolosztrális immunitás egy adott szintnél még megvédi a kiskutyát a környezetben lévő vírussal szemben, de ugyanez a védelmi szint egyben közömbösíti a vakcinába foglalt vírus immunizáló hatását is. A szervezetbe oltott vakcina vírust ilyenkor semlegesítik az anyától felvett keringő passzív ellenanyagok, ennek következtében a vakcina a hatékony immunizáció kiváltásához szükséges szaporodását a sejtekben nem tudja végrehajtani, valamint mivel a keringő ellenanyagok nagy része lekötődik, a kiskutya még fogékonyabb lesz az utcai vírusfertőzéssel szemben. Ez történik akkor, ha túl korán vakcinázunk. Ha azonban túl későn vakcinázunk, akkor már olyan alacsony szintre csökken a maternális ellenanyagszint, hogy utcai vírussal szemben teljesen védtelen lesz a kiskutya. Tehát akkor kell vakcinázni, amikor a vakcinában foglalt vírus még kifejtheti immunizáló hatását, de ugyanakkor még van olyan ellenanyagszint, ami viszonylagos védelmet biztosít az utcai vírus ellen. A parvovírus elleni fogékonyság szempontjából a kutyák alacsony, illetve magas kockázati csoportokba sorolhatóak a keverék fajtákkal való összehasonlítás alapján. Erősen fogékonyak a betegségre (azaz a magas kockázati csoportba tartoznak) a rottweilerek, a dobermannok, a németjuhászok, az amerikai staffordshire-terrierek, a kaukázusi juhászok, a border colliek, stb.. Az alacsonyabb kockázati csoportba tartoznak pl. a spánielek és az uszkárok. Éppen ezért a magas kockázati csoportba tartozó kutyáknál még a legoptimálisabb és legjobb minőségű vakcinákkal is ajánlatos a vakcinázási programot a három hónapos, esetleg 18-20 hetes életkorig fenntartani. Manapság már szerencsére a kutyakölykök többsége olyan anyától származik, amelyeket rendszeresen oltanak, ezért az ilyen kölyköket nem érdemes 6 hetes kor előtt vakcinázni (úgy is fogalmazhatok, hogy 6 hetes életkor előtt kaphat a kutya 20 védőoltást is, ennek semmi értelme, ha utánna nem oltatják többet, sőt ez még ront is a kiskutya ellenállóképességén). Természetesen teljesen más a helyzet, ha rajtunk kívülálló okok miatt kiskutyánk semmilyen védőhatást nem kap az anyától (pl. az anya mindig csak veszettség ellen volt oltva), vagy még rosszabb a helyzetünk, ha kiskutyánk lesoványodott, fertőzőtt környezetből származik, nem volt féregtelenítve, stb. Ha az anyát a vemhessége alatt oltatták előlt vírusos vakcinával, az első oltás ideje kitolódik a 7-8. hétre. Mivel az eredményes oltáshoz az szükséges, hogy az ellenanyagok alacsony szinten legyenek a kölykökben, oltás után jópár napig (kb. 2 hét) nincs védve a kutya az utcai parvovírussal szemben. Nagyon fontos éppen ezért, hogy ilyenkor ne érintkezzen más kutyákkal, ne vigyük oda, ahová sok kutya jár. Még mindezek után is további veszélyforrás, hogy a parvovírus nagyon ellenálló és ragályos vírus, így cipőtalpunkon, utcai ruházatunkon vagy egyéb ragályfogó tárgyakon hazavihetjük. Tehát fontos továbbá a zárt tartás, a kézmosás kutyázás előtt, valamint az, hogy utcai ruházatunkkal a kutyakölykök ne érintkezzenek. Ezek betartása után is javasolt a többszöri oltás (a magas kockázati csoportokba tartozóaknál háromszori oltás is erősen meggondolandó!).

A veszettség elleni védőoltás Magyarországon kötelező. A rendeletek szerint kötelező minden három hónapos kort elért ebet három és négy hónapos kora között, majd hat hónapon belül ismételten veszettség ellen beoltatni. Az egy évnél idősebb kutyákat pedig évenként kötelező veszettség ellen beoltatni (itt jegyezendő meg, hogy a ma használatos veszettség elleni oltóanyagok biztonságosak, így a kutyáknak akkor sem történne semmi bajuk, ha akár két hét múlva újraoltatnánk őket veszettség ellen! Tehát mindenképpen tanácsos nem napra pontosan kivárni az egy évet a kötelező veszettség elleni oltás tekintetében!)
A többi fertőző kutyabetegség esetében pedig azt kell követni, hogy minden betegség ellen legalább kétszer ajánlatos oltatnunk kiskutyánkat. Az egyes oltások között mindig legalább két hetet várjunk, ennyi kell ugyanis az immunitás kifejlődéséhez. Természetes, hogy manapság az állatorvosok kombinált vakcinákat használnak, hiszen ha valamennyi kutyabetegség ellen külön-külön oltanának, nagyon hosszú ideig nem vihetnénk kiskutyánkat szinte sehová. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a kombinált (sokkomponensű) kutyavakcinák védőhatása kismértékben mindig csekélyebb, mint az egykomponensűeké (monovalens). A lehető legoptimálisabb oltási program kialakítását bízzuk állatorvosunkra, aki igyekszik az összes szempont figyelembevételével tervezni (pl. a legveszélyesebb kutyabetegség, a parvovírusos bélgyulladás ellen az első oltást általában monovalens vakcinával adják, a másodikat pedig, ha lehetőség van rá, nem egy sokkomponensű (pl. 6-komponensű) vakcinával. Az első veszettség elleni oltást a rendeletek szerint sem lehet kombinált vakcinával oltani.).

Összefoglalva tehát általános, minden kutyára érvényes oltási program soha nem létezett és nem is fog, hanem mindig a helyben dolgozó és a helyi viszonyokat ismerő állatorvosra kell magunkat bízni, aki a környezeti feltételek (pl. járvány volt-e, hol tartják a kiskutyákat, stb.), az előzmények (pl. oltott volt-e az anyaállat, stb.) és a használt vakcinák tulajdonságainak mérlegelésével alakítja ki az oltási programot.
Az egy évnél idősebb kutyákat is mindenképpen ajánlatos évente a fertőző betegségek ellen beoltatni (a tíz évnél idősebbeket is!), ugyanis a betegség elleni védő ellenanyagszint lecsökken, és az egy évnél régebben adott vakcina már nem vagy csak nagyon-nagyon csekély mértékben véd a betegség ellen (a vakcinák beadására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint kölyköknél, tehát csak egészséges, jól táplált, negyedévente féregtelenített kutya oltható). Itt kell megjegyezni, hogy egyes kutatók véleménye szerint célszerű lenne a Leptospira canicola és icterrohaemorrhagiae ellen minden 6. hónapban oltani az ebeket, mert ez ellen a betegség ellen az immunitás rövidebb életű lehet. A veszettség elleni védőoltás évenkénti ismétlése pedig kötelező. Itt jegyzem meg, hogy részben ezért is kell az oltási könyvre nagyon vigyázni.